5.rész

Szerencsére Cris nem jött utánam, aminek most örültem.
Egyszerűen nem értettem, hogy mért lett féltékeny, hiszen köztünk csak szex van...Talán érez irántam valamit?? Nem, az nem lehet, hiszen neki ott van Irina. Amúgy is, neki csak a testem kell, tudom jól....

Mikor estefele lementem a nappaliba nem volt ott Cris, megnéztem a szobáját, de ott se volt. Miután mindent körbejártam, rájöttem, hogy Cris nincs a házban. De vajon hova mehetett? Ebben a pillanatban kicsapódott az a bejárati ajtó, és Cris jött be rajta. Az arcáról semmit se tudtam leolvasni, egyszerűen elment mellettem és felment a szobájába. Azt már nem, nehogy már ő sértődjön meg....Utána mentem és benyitottam a szobájába. Épp az ágyán feküdt és kapcsolgatta a tévét.

-Cristiano! El mondanád, hogy most mi a bajod??
-Semmi. -mondta úgy, hogy rám se nézett
-Már értem...Rájöttél, hogy nem lesz szex és inkább hozzám se szólsz, köszi... -indultam volna ki, de Cris felugrott az ágyról, megfogta a kezemet erősen és rám nézett.
-Te teljesen hülye vagy. Szerinted nekem csak arra kell, hogy megdugjalak párszor?? -látszott az arcán, hogy nagyon mérges
-Mert ez így van, nem?
-Nem! Az Isten szerelmére Cat, te vagy a legjobb barátom! Az most nem számít, h néha több is történik köztünk, a vágyainknak nem mondhatunk ellen. -miközben ezt mondta végig a szemembe nézett, és látszott rajta, hogy komolyan gondolja.
-Cristiano, mond meg őszintén. Érzel irántam többet is, barátságon kívül? -kérdeztem meg félve.
-Dehogyis Cat -mosolyodott el pár pillanat múlva -Te egy dögös, jó csaj vagy, de a barátom! Sose éreztem irántad többet.
-Akkor mért zavart, hogy egy pasi a stylistom??
-Mert féltelek. Tudom jól, hogy az a szemét óta nem nagyon volt igazi kapcsolatod, és nem akarom, hogy megint szenvedj, cica. -simogatta meg az arcomat, mire elmosolyodtam
-Most megkönnyebbültem -öleltem meg -Nem kell féltened, tudok vigyázni magamra.
-Rendben. -simogatta meg az arcomat -De ha bármi van, nekem bármikor szólhatsz!
-Tudom, és köszi. Na de most menjünk együnk valamit, mert én éhen halok -néztem rá fájdalmas képpel mire elnevette magát
-Gyere, rendeljünk valami kaját -indult meg lefele, és én mosolyogva követtem

Másnap arra keltem, hogy a nap besüt a szemembe. Ezzel csak az volt a baj, hogy tegnap én elhúztam a függönyöket, vagyis akkor...
-Cat cica keljél, nemsokára menned kell -vigyorgott rám Cris mire felé dobtam egy párnát -Na, ez nem volt szép.
-Megérdemelted amiért felkeltettél. -dobtam meg még egy párnával, de ügyesen elkapta azt.
-El akarsz késni cica? Fél 8 van már. -ezzel a mondatával kiugrasztott az ágyból
-Jézusom, mért nem szóltál előbb? -szaladtam a szekrényemhez kivenni a ruháimat amit felveszek
-Hát de most.... nők -forgatta meg a szemeimet majd kiment a szobából
Gyorsan lezuhanyoztam, fogat mostam és átöltöztem. Dobtam fel egy kis sminket, megcsináltam a hajamat, megfogtam a táskámat majd lementem Crishez.
-Meddig dolgozol ma? -nézett rám Cris mikor leértem
-Nem tudom, szerintem délután körül végzek.
-Akkor majd este találkozunk cica, ha nem jössz el edzésre
-Rendben. -mosolyogtam rá -De nekem most mennem kell
-Oké.
-Na én megyek Cris, szióka -adtam egy puszit az arcára majd fogtam a kiskabátomat és elindultam.
Hamar odaértem a kávézóba, még nem voltak itt a többiek. Leültem egy asztalhoz, kértem egy csésze teát majd vártam. Pár perc múlva meg is érkeztek, mosolyogva köszöntöttek. Sorban megöleltem őket majd leültünk és rendeltünk valami reggelit.
-Mond csak Cat, van most barátod? -nézett rám sejtelmesen Isabel
-Nincs, egyedül vagyok.
-Jól tudom, hogy most költöztél Madridba? -kérdezte Eduardo
-Igen. Most a legjobb barátomnál lakok amíg nem találok valami lakást -kortyoltam bele a teámba
-És milyen a pasi? -vigyorgott rám Ana
-Honnan veszed, hogy pasi?? -néztem rá csodálkozva
-Mert ha csaj lenne akkor azt mondtad volna, hogy a barátnődnél, meg amúgy is, mosolyogtál mikor mondtad. -világosított fel Sophie
-Elképesztőek vagytok -nevettem el magam
-Mi mindig ilyenek vagyunk -kacsintott Eduardo
-Ő a legjobb barátom, de semmi több -mosolyogtam
-Ahhaa -nézett rám egy "tudom, hogy kamuzol" nézéssel Ana
-Na ne kínozzátok tovább szegényt, inkább menjünk, vár a munka -állt fel Eduardo, fizettünk és mentünk is a céghez.

Este hatig "dolgoztunk". Igazából végig hülyéskedtük az egészet. Sikerült őket megismernem, és nagyon jó fejek, aminek örülök.
Mikor hazaértem Cris kocsija már kint állt, ezek szerint itthon van. Kivettem a kulcsomat, majd kinyitottam az ajtót. Egyenesen a nappaliba értem, ahol meglepetés várt.... 

 -Nahát, sziaa Cat -ugrott a nyakamba Irina. Döbbenten néztem Crisre aki csak megvakarta a fejét és egy bocsit tátogott nekem.
-Szia Irina, hát te? -kérdeztem tőle miután elengedett
-Gondoltam meglepem Crist, és az előbb mondta, hogy most te is itt laksz, hát ez nagyszerű -vigyorgott rám Irinásan.
-Igen..az.
-Na és mesélj, milyen az új munka? -húzott a kanapéra
-Nagyon jól, mindenki kedves velem. Neked most nincs semmilyen munkád?
-Kaptam pár nap pihenőt, és egyből repültem is az én drágámhoz -ment oda Crishez és megcsókolta. Én oda se néztem inkább. Miután befejezték Irina felém fordult -Holnap elmegyünk vásárolgatni csajszi?
-Holnap dolgozok, be kell mennem a céghez -húztam el a számat
-Na akkor majd máskor. De mi most fent leszünk, szia csajszi -mosolygott rám, majd fogta Cris kezét és felmentek az emeletre.
Pár perc múlva én is felmentem a szobámba. Ledobtam magam az ágyra, majd kapcsolgattam a tv-t. Pár perc múlva nyögéseket hallottam...vagyis Cris és Irina épp szexel...Abban az ágyból ahol 2 napja még Cris és én voltunk..Nem bírtam hallgatni, fogtam a zenelejátszómat, maxra állítottam és elaludtam...

4.rész

Sziasztok!

Meghoztam a részt, remélem tetszeni fog :)

 Most én keltem előbb, ezért gondoltam meglepem Crist valami reggelivel. Óvatosan kimásztam mellőle, majd felvettem a toppomat és a bugyimat és leindultam a konyhába. Mivel nem sok választásom volt rántottát csináltam, mellé teát. Épp készen lettem mire egy álmos fejű Crist láttam lejönni a lépcsőn.
-Jó reggelt. -ásította, majd leült
-Neked is. Ennyire álmos vagy? -kérdeztem vigyorogva.
-Tudod valaki eléggé lefárasztott -nézett rám kaján mosollyal, mire teljesen elpirultam.
-Nem az én hibám.
-Dede. Na de most gyere ide. -mosolygott rám, mire felálltam
-Minek? -odamentem elé mire az ölébe rántott és elvigyorodott.
-Ezért cica. -nem hagyta  hogy bármit is mondjak, mert egyből lesmárolt. A nyelvével utat tört magának, és nem ütközött akadályba. Pár percig csináltuk, aztán megszakítottam a csókunkat.
-Inkább egyél -adtam a kezébe a villát, és egyből értette a célzást.
Egymást etetve reggeliztünk, majd bementünk a nappaliba tévét nézni. Én ismét az ölébe kerültem, nem hagyta, hogy máshova üljek.
-Cris. Irina mikor jön hozzád? -néztem rá, mire egyből abbahagyta a lábam simogatását.
-Nem tudom. Muszáj róla beszélnünk?
-Igen, mert ő a barátnőd! És kivételesen én is bírom, jól kijövök vele. Nem akarom megbántani.
-Cica, ezt már megbeszéltük. Szeretem Irinát, de ő alig van itt. Veled meg csak szex van. Ami nagyon jó. Te vagy a legjobb barátom, akivel néha szexelek, ez mért baj?
-Mindegy, hagyjuk.
-Helyes válasz cica. -mondta, majd elkezdte csókolgatni a nyakam....

Mikor Cris elment edzésre és is elindultam a munkahelyemre, ma kell megjelennem. Kiszálltam a taxiból amivel jöttem, majd felnéztem az épületre. People Revolutions, ez állt a táblán. Híres modell ügynökség.
Beléptem az ajtón, és a recepció felé mentem. Egy negyvenes, mosolygós nő ült ott. Mikor odaléptem elé, mosolyogva köszöntött.
-Jó napot. Miben segíthetek?
-Jó napot Catarina Romero Montez vagyok, és ma kaptam időpontot.
-Egy pillanat és nézem. Á, igen, megvan. Az igazgató úr már várja önt Senorita Romero. A 4. emeletre kell mennie, a 2. ajtó balra. Ott van szemben a lift ami felviszi önt
-Köszönöm szépen. Viszlát -elindultam a lift felé, beléptem és megnyomtam a 4-es gombot.
Megtaláltam az irodát és kopogtam. Majd miután hallottam egy hangos "szabadot" bementem.
-Jó napot. Catarina Romero vagyok. -léptem be ahol már várt leendő főnököm.
-Senorita Catarina, örülök hogy látom. Jorge Duarte vagyok, a cég igazgató -nyújtotta felém a kezét amit elfogadtam. -Kérem, üljön le.
-Köszönöm.
-Örülök, hogy elfogadta az ajánlatomat. A szerződést ugye már elküldtem magának és ön visszaküldte aláírva. Remélem sokáig együtt dolgozhatunk Senorita. Elmondanék néhány dolgot. Az ön kérésére csak közeli munkákat adnánk önnek, itt Spanyolországban, továbbá a közeli országokban lenne munkája. A csapatot, akik mindig önnel lesznek bemutatnám, ha szeretné. És ha nem baj, tegezzük egymást.
-Örülnék neki.
-Nos, akkor bekéretem őket. Silvia, kérem küldje be őket. -szólt a recepciós lánynak aki egy máris urammal válaszolt neki. Pár pillanat múlva belépett az irodába négy ember, három nő és egy férfi. Felálltam és bemutatkoztam nekik.
-Catarina, ők fognak veled dolgozni. Ő Isabel Delgado, a sminkesed.
-Szia, örülök hogy megismerhetlek -lépett elém egy magas, barna hajú lány.
-Ő Sofia Lopez, a fodrászod -mutatott egy szőke hajú lányra.
-Szia. -nyújtotta a kezét amit elfogadtam.
-Ő lenne a stylistod, Eduardo Martínez.
-Örvendek. -nézett rám egy sármos, jóképű fickó. Kérlek Istenem, ne legyen meleg!
-És végül Ana María Gomez, ő fogja intézni az ügyeidet.
-Szia -fogtam kezet vele is.
-Szóval ők lesznek a csapatod. Minden munkánál utaznak veled, továbbá mikor van valami megjelenésed ők készítenek fel. Nos mára ennyi lenni, holnap utánra van egy munkád Valenciában egy divatbemutatód. Holnaptól elkezditek a munkát a csapatoddal. Most engedlek menni. Örültem Catarina -mosolygott rám a főnököm, majd köszöntünk és kimentünk a csapatommal.
-Catarina, mit szólnál  egy reggelihez, mielőtt megkezdjük a munkát? -kérdezte Sofia a liftben.
-Benne vagyok. Hova menjünk?
-Az épülettel szemben van egy kis kávézó, mi ott szoktunk összegyűlni, neked megfelel? -nézett rám Eduardo
-Persze. Itt még nem voltam -mosolyogtam, mire mind a négyen összenéztek. -Valami baj van? -kérdeztem
-Nincs semmi, csak meglepődtünk azon, hogy milyen közvetlen és kedves vagy -mondta Isabel
-Ugyanis az a modell akivel előtted dolgoztunk szörnyen kényes és hisztis volt, az agyunkra ment -vágott fájdalmas képet Ana, amin mindannyian elröhögtük magunkat.
-Nyugi, én nem vagyok ilyen. Nem látszik rajtam, de nem vagyok kényes, és nagyképű. -nyugtattam meg őket, mire látványosan fellélegeztek.
-Akkor jó. Te amúgy is sokkal szebb vagy, mint ő volt -kacsintott rám Eduardo
-Hát, köszönöm -pirultam el, mire kinevettek.
-Na akkor holnap reggel fél 9-kor találkozunk a kávézóban. Sziasztok -köszöntem el tőlük, majd elindultam az én csatárom házához.

 

 

Mikor beléptem a házba hallottam, hogy Cris már fent van, mert ment a zene. A nappaliban egy nagyon vicces kép tárult elém. Cris TÁNCOLT. Nem bírtam sokáig, elnevettem magam. Ezt Cris is meghallotta, és megfordult. Kikapcsolta a zenét és hozzám vágott egy párnát.

-El vagy Cris? -nevettem ahogy durcás arccal leült a kanapéra.
-Nem vicces ám... -fordította el a fejét tőlem
-Naa, ugye nem sértődtél meg? -kérdeztem, de nem kaptam választ. Ezért ledobtam a táskámat és a cipőt, majd beültem az ölébe, vele szemben. -Most már válaszolsz? -vigyorogtam rá és megcsókoltam
-Tudod te, hogyan kell engem kiengesztelni. -vigyorgott rám
-Kis dilis vagy -nyomtam még egy csókot az arcára majd felálltam és a konyhába indultam. Cris jött utánam. Miközben én töltöttem magamnak innivalót, ő leült az asztalhoz és csak nézett rám, majd megszólalt
-Na milyen az új munkahely?
-Klassz. Jó fej a főnök, és a csapatom is.
-Csapat? -nézett rám értetlen fejjel, mire elmagyaráztam neki.
-Akik minden munkához jönnek velem, tudod a sminkes, a fodrász, a stylist, és a PR-om.
-Áhááá,  már értem. És milyenek?
-Jó fejek, 3 lány és egy srác. Holnap együtt reggelizünk.
-Sráác?? -állt fel a székre és odajött elém. -Egy srác is van a csapatodban??
-Mi van, csak nem féltékeny vagy? -kérdeztem mire nem válaszolt -Te féltékeny vagy! -jelentettem ki nevetve -Nyugi Cris, ő a stylistom, és minden stylist meleg. -adtam egy puszit az arcára.
-Remélem is. Mert te csak velem szexelsz -vigyorodott el.
-Nem te fogod megszabni, hogy kivel fekszek le és kivel nem -mondtam majd felrohantam a szobámba.....

3.rész

Sziasztok!

Meghoztam az új részt, kicsit rövid lett, de remélem tetszeni fog :)

-Na mi van macsó, eddig bírtad? -mosolyogtam bele a csókunkba
-Nehéz volt kibírnom, hogy ne tegyem meg, de most.... -be se fejezte, el kezdte falni az ajkaimat. A lábaimat a dereka köré fontam, a kezét a fenekem alá rakta és úgy vitt fel a hálóba. Óvatosan letett az ágyra, majd elkezdte csókolgatni a nyakamat amit én csak halk nyögésekkel jutalmaztam. Le vette rólam a pólót és a nadrágot majd tovább csókolgatott. A melleimnél sokáig elidőzött, majd rátért a hasamra.
-Cris... ülj fel -suttogtam mire engedelmeskedett. Levettem róla  a nadrágot, majd a pólót. Végig simítottam kidolgozott felsőtestén, majd egy gyengéd csókot adtam rá. Ez feltüzelte, visszadöntött az ágyra, majd levette a többi fölösleges ruhadarabot. Ott feküdtünk mindketten meztelenül, végül megtörtént aminek meg kellett történnie...

 Mikor reggel felkeltem már egyedül voltam az ágyban. Az éjjeli szekrényen egy levél várt, amin felismertem Cris kézírását.
"Elmentem edzésre, nem volt szívem felkelteni téged. Dél fele jövök vadmacskám :P csók, Cris"

Ezek szerint egyedül vagyok a lakásban, akkor nem is kell felöltöznöm. Habár akkor sincs túl sok ruha rajtam amikor Cris itt van.
A mi kapcsolatunk eléggé furcsa. De talán kezdem az elején....
Születésem óta ismerem Crist, a szüleink jó barátok már ezer éve, ezért sokszor jött össze a két család. A bátyám és Cris jó barátok voltak, én meg folyton mentem utánuk, és így lettünk Crissel a legjobb barátok. Húgaként tekintett rám, egészen 15 éves koromig. Vele csókolóztam először, de mielőtt bármi is kialakulhatott volna, leszerződtette őt a Manchester United. Ő költözött Manchesterbe, én meg maradtam otthon, és teljesen unalmas volt az életem nélküle. Néha-néha hazajött Cris, de teljesen megváltozott. Nőcsábász lett, és ez nekem borzasztóan fájt. Minden héten a nőügyeiről olvastam az újságban és az interneten. Szebbnél szebb modellekkel jött össze. És az is előfordult, hogy mikor hazajött, engem nem értesített, és nem is jött el hozzám, csupán csak a testvéreitől tudtam meg, hogy volt itthon. Eltávolodtunk....
Engem felfedezett egy ügynök, ezért elkezdtem modellkedni. 19 voltam mikor egy munka során találkoztunk Manchesterben. Az első este lefeküdtünk. Azóta tart köztünk ez, csak szex és más semmi. Ha voltak barátnői akkor is összefeküdtünk, de ez egyikünket se érdekelte. Csak akkor nem volt köztünk semmi ha nekem voltak barátaim, igaz ez nem sokszor fordult elő. Már nem érzek iránta semmit, csak barátságot, és ez így jó....

Na hagyjuk az emlékeket, ideje ebédet csinálni mielőtt Cris hazaér.
Csináltam egy kis Portói csirkét rizzsel, Crisnek salátával. Épp végeztem mikor kinyílt a bejárati ajtó, és hang szűrődött be. Pár pillanat múlva megjelent Cris, mögötte Fabio, Marcelo, Pepe, Mesut és Ramos.
-Szia cica -adott egy puszit az arcomra Cris. A többiek nem tudnak rólunk, ezért nem is csókolhat meg előttük.
-Na sziasztok. Ti meg mi járatban? -néztem a srácokra miután köszöntöttem őket.
-Csak nem zavarunk? -vigyorgott rám Ramos
-Nem, csak nem tudtam, hogy jöttök Ramosito. Csináltam kaját, kértek? -néztem rájuk, mire elkezdtek bólogatnak.
-Istennő vagy Cat -adott egy puszit az arcomra Mesut
-Ezt bárcsak többet hallanám -nevettem majd mertem nekik.
-Te nem eszel Cat? -nézett rám Cris mikor leültek az asztalhoz.
-Most nem, inkább lefekszem aludni. De ti csak egyetek, sziasztok -integettem majd felmentem a szobámba és lefeküdtem aludni.
Arra ébredtem, hogy valaki simogatja az oldalamat. Kinyitottam a szemem, és Crissel találtam szembe magam.
-Szia hétalvó -mosolygott rám
-Szia. A srácok?
-Már elmentek. Mért nem ettél velünk? -gondoltam, hogy rákérdez...
-Tudod, nem tudtam, hogy a srácok is jönnek, persze nem zavart, csak nem számítottam rájuk -vallottam
-Tudtam, hogy innen fúj a szél. Az én hibám, legközelebb szólok ha jönnek, oké?
-Oké. -mosolyogtam rá mire megcsókolt
-Nem tudok betelni veled -mondta miután elengedte ajkaimat
 
-Igen? -néztem rá kihívóan
-Ne csináld cica, tudod, hogy imádom mikor úgy nézel
-És ez baj? -néztem rá továbbra is kihívóan, mire lecsapott ajkaimra és elkezdett vadul csókolni.
Újabb szenvedélyes órákat töltöttünk el együtt, majd elaludtam Cris karjaiban...

2. rész

Sziasztok! 

Meghoztam a 2. részt, remélem tetszeni fog. Kérlek, írjatok komit, hogy mit gondoltok a részről, köszönöm :)

 -Catarina, Isten hozott -ölelt meg Mou -Rég nem jöttél hozzánk.
-Tudom José, de egyszerűen nem volt időm, de most itt vagyok, és nem tudom, hogy tudod-e, de ide fogok költözni -közöltem mosolyogva
-Ideköltözöl?? -nézett rám döbbenten Mou majd folytatta -Nem tudtam róla, de örülök neki -mosolyodott el
-Nem mondta Cris? -kérdeztem, bár sejtettem a választ
-Nem. Biztos csak magának akar, ki akar téged sajátítani, ezért nem szólt -vigyorgott.
-Nagy szerencséd José, ha valamelyik ütődött mondta volna ezt, már fejbe csaptam volna -nevettem el magam
-Ez megtiszteltetés -nevette el ő is magát -De most mennem kell, mindjárt vége az edzésnek -kacsintott rám majd elment

Imádom ezt a pasast, hatalmas figura. Először nem gondoltam volna róla, hogy ilyen vidám, vicces ember. A sajtón keresztül azt hiszi az ember, hogy egy mogorva, begyöpösödött alak. Pedig nem, én nagyon megszerettem. Mikor Cris bemutatott neki egyből megkedveltem, nagyon jól kijövök vele, ezért is engem mindig beenged az edzésekre, stb.

Fél óra múlva vége lett az edzésnek. A srácok ballagtak le a pályáról, egész pontosan felém jöttek. Az egyetlen ember aki futott az Marcelo volt, az én bongyor hajú kis barátom. Mikor odaért 
elém felkapott és megpörgetett.
-Én is örülök neked Marcika, de most már engedj el kérlek -mondtam neki nevetve mire elengedett.
-Bocsi Cat -mosolygott rám, majd megölelt és adott 2 puszit
-No lám, téged is látni elveszett báránykám? -vigyorgott rám Ramos mire fejbe vágtam -Aúú, ezt most mért kaptam?
-Mert csak -mosolyodtam el -Na gyere ide te nagy mamlasz -öleltem meg
-Nem is vagyok mamlasz -próbált sértődött arcot vágni, de ez nem jött össze neki, mert elröhögte magát.
-Ne öljétek már folyton egymást, rosszabbak vagytok mint a gyerekek -szólt ránk valaki mögülünk, mire odanéztem.
-Iker -megöleltem és adtam neki 2 puszit -Jó látni Kapusok Gyöngye
-Téged is kislány -mosolygott rám.
Sorban köszöntöttem az odaérkező focistákat. Az utolsó az én drága barátom volt. Mikor odaért rám nézett azzal az ezerwattos mosolyával. Én egyből a nyakába ugrottam, hiszen elég rég nem találkoztunk
-Na mi van cica, ennyire hiányoztam? -ölelt meg, de így is tudtam, hogy vigyorog.
-Mért, talán én nem hiányoztam neked? -néztem rá karba tett kézzel mire mindenki elkezdett nevetni.
-Ti rosszabbak vagytok, mint a házasok. Srácok, gyerünk öltözni-haladt el mellettünk Mou, mire a többiek bementek az öltözőbe.
-Megvársz? -nézett rám aranyosan Cris, mire csak bólintottam. Bement az öltözőbe, én addig kint vártam. Viszonylag hamar végzett, furcsállottam is mikor ő jött ki elsőnek az öltözőből
-Beléd meg mi ütött, hogy ilyen hamar végeztél? Csak nem lázas vagy? -rátettem a kezem a homlokára, mire elkezdett nevetni
-Hahaha. Nagyon vicces vagy Cat. Csupán csak siettem, mert te itt vagy -rám kacsintott mire elmosolyodtam -Mehetünk cica?
-Máris, csak elköszönök a srácoktól -mondtam, majd benyitottam az öltözőbe. Sokukon már alig volt ruha, mikor megláttak elkezdték takargatni magukat
-Bocsi srácok, csak köszönni jöttem, majd még találkozunk sziasztok -dobtam feléjük egy puszit aztán már mentem is. Cris kint várt.
-Most már mehetünk. -mondtam mire elvigyorodott
A portán elkértük a bőröndjeimet, majd elindultunk a parkolóba. Beszálltunk a kocsiba, majd elindultunk kajálni.
-Nem igaz..amíg én ezt a nyúltápot eszem, de ínycsiklandó kajákat eszel előttem... -nézett rám durcásan Cris. Ugyanis amíg én hamburgert ettem sültkrumplival, ő csak egy nagy adag salátát rendelt.
-Anyunak köszönhetem, hogy ilyen alakom van -nyújtottam ki a nyelvem Crisre.
-Ne röhögj ki -fogta meg a nyelvemet Cris
-Kjisztiánó, enygedd ej a nyejvemet -néztem rá, de ő csak nevetett
-Kjisztiánó -néztem rá csúnyán mire végre elengedte.
-Aranyos voltál -nevetett mire oldalba vágtam
-Nem volt vicces.
-Dehogyisnem -nevetett tovább, de aztán abbahagyta.
Megkajáltunk, majd Cris házába mentünk. Nála fogok lakni amíg nem találok magamnak valami lakást.
-Isten hozott a Ronaldo rezidencián -nyitotta ki nekem az ajtót Cris, mire beléptem.
-Ez a ház cseppet se változott. Még mindig hatalmas.
-A szokásos szoba jó lesz baba? -nézett rám Cris miközben felment az emeletre
-Persze. De én is fel tudom ám vinni a bőröndöket. -mentem utána és próbáltam kivenni a kezéből a bőröndöket, de nem engedte, ezért inkább mentem utána.
-Tessék kislány -tette le a bőröndöket a szobában, majd rám nézett.-Cica, nekem most telefonálnom kell egyet, de nemsokára jövök.
-Rendben, addig elmegyek zuhanyozni.
-Lent várlak -adott egy puszit az arcomra, majd kiment.
Elővettem valami kényelmes ruhákat és fehérneműt, majd bementem zuhanyozni. Amikor végeztem magamra csavartam a törölközőt, és visszamentem a szobába. Felvettem az előkészített ruhákat, majd lementem a konyhába.
Cris még mindig telefonált mikor leértem. Öntöttem magamnak egy pohárba vizet, majd felültem a konyhapultra. Cris odajött hozzám, de közben még telefonált. A szabad kezét rá rakta a combomra és úgy beszélt.
-Igen igen. Persze, így jó lesz. Eltaláltad. Na szia. -tette le a telefont majd rám nézett. -Végeztél cica?
-Ahha. Jól esett a zuhany.
-Akkor jó -simogatta meg az arcomat, majd megcsókolt....